Definiáljunk

Bár a társadalmi vállalkozás modellje Nyugat-Európában, illetve az angolszász területeken egy ismert és elismert eszköze a társadalmi problémák megoldásának, Magyarországon ez a fogalom sokak számára még mindig idegenül hangzik.

A NESsT meghatározása szerint a társadalmi vállalkozás olyan vállalkozás, amely társadalmi problémák hosszú távon fenntartható megoldására jött létre.

A társadalmi vállalkozások lehetnek nonprofit szervezetek, melyek üzleti modelleket alkalmaznak alapvető küldetésük eléréséhez, és lehetnek üzleti vállalkozások, melyek üzleti céljuk mellett jelentős társadalmi hatás elérésére törekszenek.

Alapelvük az a kettős optimalizálás, mely a gazdasági és a társadalmi célok összehangolását, egyensúlyban tartását jelenti. A társadalmi vállalkozások alapvető ismérve a valódi értékteremtés: a fenntarthatóság érdekében fontos, hogy a társadalmi cél (például megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) mellett valós piaci igények kiszolgálására jöjjenek létre, és minőségi, versenyképes termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak. A társadalmi vállalkozások tehát működésük során a társadalmi és a pénzügyi cél együttes megvalósítására, és ezzel egyidejűleg azok egyensúlyban tartására törekszenek. A sikerhez elengedhetetlen, hogy a társadalmi cél mellett a pénzügyi célok, vagyis az üzleti szempontok is kellő figyelmet kapjanak.

A társadalmi vállalkozás nem újkeletű fogalom. Különböző formái sokféle néven és definíció szerint már több mint 2 évtizede működnek európai országokban. A hivatalos és nem hivatalos definíciók széles köre sok különböző megközelítést jelez, és meglehetősen sok zavart is okoz mind a mai napig. A terminológia sokszínű: „social business”, társadalmi vállalkozás, szociális vállalkozás, szociális gazdaság, szociális szolgáltató, szociális vállalat, társadalmi vállalkozóság. Ezek a megnevezések gyakran ugyanazokra az alapvető elemekre építenek, de ugyanakkor hangsúlyoznak egy-egy általuk különösen fontosnak tartott vonást, ami szerintük a külön megnevezést szükségessé teszi.

Az ún. társadalmi vállalatok (social firms) például olyan piaci orientációjú vállalkozások, amelyeket kifejezetten azért hoznak létre, hogy a munkaerő piacon hátránnyal küzdő emberek számára jó minőségű munkahelyeket teremtsenek. Máig nincs közös, az Európai Unió-szerte kötelező definíció, ezért a tagállamokban alkalmazott gyakorlat meglehetősen eltérő.

Az Egyesült Királyságban, amely az EU-ban talán a legfejlettebb társadalmi vállalkozás szektorral rendelkező ország, egy átfogó, befogadó jellegű definíciót használnak: „A társadalmi vállalkozás olyan vállalkozás, amelyet társadalmi és/vagy környezeti céllal hoztak létre. Üzleti tevékenységgel rendelkezik, és fő bevételi forrása a termékek és szolgáltatások értekesítéséből származik, nem pedig adományokból. A sikeres társadalmi vállalkozások hasznot termelnek, amelyet visszaforgatnak társadalmi küldetésük elérésébe. Vagyonuk gyakran kizárólag a közösség céljainak elérése használható.”

Más európai országok jogi definíciót alkottak, és külön törvénybe foglalták a társadalmi vállalkozást. Új jogi státuszt hoztak létre (például Szlovéniában a társadalmi vállalkozásokról szóló törvény), vagy meghatározták, hogy a már létező jogi formák közül melyek felelnek meg a társadalmi vállalkozás definíciójának. Szlovéniában a társadalmi vállalkozás többféle jogi formát ölthet, lehet alapítvány, alap, egyesület, szövetkezet, fogyatékosügyi szervezet, és sorolható A vagy B típusba a tevékenységi területe alapján. A típusú akkor, ha közhasznú terméket vagy szolgáltatást állít elő, B típusú, ha kirekesztett embereket foglalkoztat. A törvény szerint meghatározott társadalmi céllal és piaci orientációval kell rendelkeznie, valamint magán alapításúnak kell lennie. A társadalmi vállalkozás státuszt kötelező állami regisztrációt követően kaphatják meg az arra vágyó szervezetek.

A NESsT egy általánosabb és széleskörűbb definíció híve: „a társadalmi vállalkozás olyan vállalkozás, mely társadalmi problémák fenntartható megoldására jött létre”. A motiváció és a szándék a két legfontosabb elem annak eldöntésében, hogy egy szervezet társadalmi vállalkozás-e vagy sem. Más szóval: azt valósítja-e meg, amit mond magáról? Megpróbálja-e egyensúlyba hozni a társadalmi, pénzügyi és környezeti céljait a mindennapi működése során? Kritikus társadalmi problémát kíván-e megoldani?

Egy ehhez hasonló általánosabb definíció jól jöhet olyan országokban, mint Magyarország, ahol a társadalmi vállalkozási szektor még kicsi vagy éppencsak születőben van, hiszen egy ilyen általános definíció lehetőséget ad egy újdonsült szektornak arra, hogy sokféle modellt magába foglalhasson és ezáltal növekedjen. Azt gondoljuk, hogy a definíciónak és a szabályozásnak a társadalmi vállalkozások közösségének felépítését és megerősítését kell szolgálnia Magyarországon is. Óriási jelentőségű a társadalmi vállalkozások egységes európai megítélése szempontjából az EU 2011-ben a Social Business Initiative intézkedés csomag keretében elfogadott definíciója. Ez megfelelő kiindulási pont, amely egyelőre szükségtelenné tesz egy saját hazai definíciót.

A Social Business Initiative társadalmi vállalkozás definíciója a legtöbb fontos elemet tartalmazza anélkül, hogy túlzottan korlátozó lenne: „A társadalmi vállalkozások a közösség érdekeit (társadalmi, szociális, környezeti) szolgálják, és nem a profit maximalizálásra törekszenek. Termékeik vagy szolgáltatásaik révén, illetve az általuk alkalmazott termelési vagy szervezési módszereknek köszönhetően a társadalmi vállalkozások gyakran innovatív természetűek. Gyakran a társadalom leginkább kirekesztett tagjainak adnak munkalehetőséget. Így hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz, a foglalkoztatottsághoz és az egyenlőtlenségek csökkentéséhez”. Ebben a definícióban korlátozottan jelenik meg a piaci orientáció, bár az egy nagyon lényeges és a fenntarthatóság érdekében hangsúlyozandó elem. Mindezzel együtt a közös EU-s definíció óriási előrelépés, ami nagymértékben szolgálja a modell megismerését és elterjesztését minden uniós országban. Elképzelhető, hogy ez a társadalmi vállalkozásokat támogató szabályozáshoz vezet, hozzásegítve a társadalmi vállalkozásokat a múltban nehezen elérhető források eléréséhez mind az állami, mind a magánszférában. Egy széleskörű definíció a szektorban dolgozók és a vállalkozók számára is hasznos, hiszen lehetővé teszi majd egy sokszínű társadalmi vállalkozási közösség kialakulását, ami a szektor egyik fő erőssége lesz.

Forrás és további információ: A társadalmi vállalkozások ökoszisztémája

Reklámok